Beszélőn Nikolett

 

  A hurkatöltögetésből nem lett semmi. Az indulat tudatszűkítő hatása, valamint a több évnyi rárakódott idegfeszültség arra késztette Bánnét, hogy a konyhaasztalon heverő disznóölő késsel hasba szúrja a permanens alkoholmámorban tobzódó házastársát. A felettébb agresszív, és a tekintélyelvűséget otthon, a négy fal között, évtizedek óta gyakorló, majdnem kétmázsás, könnyen izzadó férfinak, a késpenge okozta éles fájdalom hatására, és a szokatlan helyzet indukálta meglepetéstől először kikerekedett mindkét szeme, majd fújtatva-hörögve tántorogni kezdett. A férfi előbb imbolygó lépéseket produkálva, két és félszer körbeforgott a saját tengelye körül, majd hatalmas csattanással belevágta a fejét a kredenc szélébe, és a padlóra zuhant. A haláltusa még vagy fél percig tartott, ezután Bánné felhívta a böllért, hogy ne jöjjön, mert a disznóvágás már megtörtént. A holttestet letakarta egy régi, rossz oktaéder – mintás szőnyeggel, amit a fáskamrából hozott elő. A kiérkező körzeti megbízott nem csodálkozott a látottakon, nagyon jól tudta, hogy milyen körülmények között élnek Bánék, és remélte, hogy az asszony nem kap majd súlyos büntetést.  Az elkövetett bűntett terhe, és a kalocsai fegyházban letöltendő idő Bánnét morózussá és kedvetlenné tette, senkivel nem beszélt, senkihez nem szólt. Hallgatagon, csendesen élt. Havonta egyszer csillant piciny fény a szemében, amikor a lánya érkezett hozzá látogatóba. Amikor a beszélőn Nikolett várta.